Hírek

Ennek következtében a természetvédelemben is kiemelkedően fontos feladattá vált e veszélyeztetett fajok hosszú távú, folyamatos, egységes módszereken alapuló monitorozása. Erre a célra kiváló lehetőséget szolgáltatott a Natura fejlesztési elem, amelynek keretében 2017-től 2020-ig több Maculinea populáció részletes felmérésére és az állománybecslésükre szolgáló protokollok fejlesztésére is sor került. A fejlesztésre azért volt szükség, mert az állomány becslésekre a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Programban (továbbiakban NBmR) korábban használt Bailey-féle triple-catch módszert nem nyitott (folyamatos születés, pusztulás és migrációk miatt időben változó népességű) populációk vizsgálatára fejlesztették ki. A triple-catch módszer használatával ugyanakkor a jelölés során komoly ráfordítás történik, ám ha nem sikerül a vizsgálatot a rajzás csúcsi időszakára időzíteni, viszonylag nagy erőfeszítéssel pontatlan, vagy hibás adatokhoz juthatunk csak. Különösen a Maculinea fajok vizsgálatára alkalmatlan a triple-catch módszer, mivel – korábbi vizsgálatok tapasztalatai alapján tudjuk, hogy – rövid egyedi élettartamú, ám hosszan tartó rajzású fajokról van szó, akár többszöri rajzási csúccsal.

Vizsgálati terület a Kab-hegyen

Populációbecslés céljából a legpontosabb, ugyanakkor a legnagyobb ráfordítást igénylő módszer az egész rajzási időszakra kiterjedő, egyedi jelölésen alapuló jelölés-visszafogásos módszer. A teljes rajzási időszakra kiterjedő felmérések nem korlátozódnak a (feltételezett) rajzási csúcs időszakára - mint a korábban alkalmazott Bailey-féle triple-catch módszernél -, hanem számos mintavétel történik a rajzás folyamán. A ráfordítások és az elvárható eredmény függvényében végzett optimalizáció érdekében egy újfajta időbeli csoportosítás szerint végeztük a mintavételezést, ami leginkább az ún. „robust design” nevű módszerhez hasonló elrendezést jelentett, vagyis 3, egymást követő napon végzett intenzív jelölés után 2-3 nap kihagyásával újabb intenzív jelölési időszakok következtek. Az eljárást – a korábbi vizsgálatokkal való összehasonlíthatóság biztosítására – többszörös (2x, illetve 3x) triple-catch módszerként vezettük be az NBmR-be, azonban az elnevezés csak nevében őrzi a korábban alkalmazott módszert, a kiértékelés teljesen más eljárás szerint történik. A vizsgálat során fölvett fogási eseményekből képezett egyedi fogási történeteket tartalmazó táblázat kiértékelését a MARK nevű programmal lehet elvégezni, mely a kívánt populációs paramétereket (túlélési valószínűség, fogási valószínűség, napi populáció méretek, a teljes vizsgált időszak populáció mérete, stb.) sztochasztikus úton, a legnagyobb valószínűség elvén a manapság leginkább elterjedt Cormack – Jolly - Seber és Jolly – Seber módszerrel becsüli (Program MARK, Colorado State University).

Jelölt vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius)

A terepi felmérések során a jelölés-visszafogásos módszereknél általánosan alkalmazott egyedi jelölést használtuk (alkoholos filctollal írt számok a hátulsó szárnyak fonákjára), a fogási adatok rögzítése pedig mobil eszközön futó applikációval (Epicollect5) történt, melyben a sorszám kivételével minden érték (faj, ivar, fogás/visszafogás, becsült korosztály/kopottsági állapot) menüből volt választható, a GPS koordináták egyidejű rögzítése mellett.

A Maculinea teleius térbeli mozgásmintázata (elmozdulása) a Mikládi-lápon

A projekt keretein belül a vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) és a sötétaljú hangyaboglárka (Maculinea nausithous) vizsgálata céljából a Mikládi-lápon és a Kab-hegyen választottunk ki két stabilnak ismert populációt. A Mikládi-láp vízellátottsága nagyon jó – a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság rekonstrukciós munkájának köszönhetően –, állapota hosszabb távon is fenntarthatónak tűnik. Az itt együtt előforduló három lápréti hangyaboglárka népessége erőteljes és viszonylag kiegyenlített, mindezek alapján a területet országos szintű, hosszú távú monitorozási célra is javasoltuk. 2018-ban az intenzív jelölés-visszafogásos vizsgálat eredményeként, az egész vizsgálati időszak teljes populáció nagyságára a M. teleius-nál 1400, a M. nausithous-nál 700, míg a M. alcon esetében 140 körüli becsült értékeket kaptunk.

A Mikládi-lápon elhelyezkedő mintavételi terület

A Kab-hegyen (Nagyvázsony) egy jóval alacsonyabb népességű, vegyes hangyaboglárka populáció jelölés-visszafogásos vizsgálatára került sor. Itt több, alkalmas élőhellyel rendelkező réten is megtaláltuk a hangyaboglárkák kolóniáit, melyek között (az egymáshoz közel lévők esetében) bizonyos mértékű átmozgást is detektáltunk. A bejárt rétek közül a legerősebbnek tűnő népességét vizsgáltuk meg, ahol érdekes módon a szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon) egyedszáma volt a magasabb. Itt a területkezelés (kaszálás) főként a lepkefaj tápnövénye, a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) érdekében történik, jelentős kaszálatlan területek fennhagyásával. A vizsgálat eredményeként a M. alcon egyedszámára 100 körüli, a M. teleius-ra pedig 40 körüli értéket becsültünk a Jolly-Seber módszerrel.

A Maculinea teleius napi egyedszámára vonatkozó becslések: az első négy legjobban támogatott modell átlagolásával ( vastag kék: hím, v. piros: nőstény), SE intervallumokkal és harmadfokú polinomiális függvénnyel közelített trendvonalakkal (vékony vonalak)

Reményeink szerint ezek a kezdeti, megalapozó vizsgálatok a jövőben az országos NBmR részeként még hosszú távon is folytatódni fognak annak érdekében, hogy teljes képet tudjunk alkotni a vizsgált Maculinea fajok rajzástrendjeiről, populációdinamikai változásairól és élőhelyigényeikről, ami elősegítheti a természetes élőhelyük megóvását és állományaik fennmaradását.

A felmérések során nyújtott segítségéért köszönet illeti Madarász Enikőt, Jack Oughtont és Szőke Elődöt.

Patalenszki Adrienn
vezető zoológiai koordinátor
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

dr. Ambrus András
zoológiai szakreferens
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

dr. Cservenka Judit
ökológiai szakreferens
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

Mészáros András
őrkerület-vezető
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság