A Natura fejlesztési elem egyik kitűzött célja volt az egyes élőhelytípus-csoportokra (erdei, gyepi és vizesélőhely) szabott felmérési módszertan kidolgozása, amely segíti az egyes élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének objektív értékelését. A módszertant kidolgozó projekt-munkatársak júliusban két terepi napon mutatták be többéves munkájuk gyakorlati alkalmazását.
A bemutatóra meghívott szakértők az élőhelyek természetvédelmi helyzetének értékelésére kidolgozott, az élőhelyek szerkezet és funkció szerinti vizsgálatát lehetővé tevő, új elemekkel is kiegészített felmérési adatlapokkal dolgoztak. A terepi napokra az ország egymástól távoli tájegységein került sor, hogy minden élőhelycsoportból, több élőhelytípuson is bemutathassák és tesztelhessék a kifejlesztett adatlapokat. A vizes és erdős élőhelyek vizsgálatakor alkalmazható adatlapok használatát Mesterházy Attila (HNPI) és Szigetvári Csaba (HNPI), míg a gyepek esetében használható adatlapokat Csiky János (Pécsi Tudományegyetem) mutatta be. A két alkalmon elsősorban a 10 nemzetipark-igazgatóság munkatársai és szakértői vettek részt, de civil szervezetek és az Agrárminisztérium részéről is voltak érdeklődők.
Az első terepi nap helyszínét a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén belül jelölték ki a szervezők: Lakitelek-Tőserdőn, a holtág közelében kiválasztott területeken (Sulymos-tó és a Baromjárás) vizsgálták meg a kiválasztott ártéri keményfaliget (91F0), ártéri mocsárrét (6440) és lápi hínárnövényzet (3160) élőhelyeket. Érdekesség, hogy az ártéri mocsárrét példájaként bemutatott Baromjáráson a nemzetipark-igazgatóság a 2000-es évek elején élőhely rekonstrukciós beavatkozásokat végzett, majd az élőhely fenntartása végett ismét bevezette a hagyományos, szürke marhával történő legeltetést, amelynek eredményeként újra megjelent a mocsári kosbor (Orchis laxiflora) és a tisza-parti margitvirág (Leucanthemella serotina). A bemutatón a résztvevők feladata a három különböző típusú élőhelyen a projektben kifejlesztett terepi adatlapok tesztelése volt. A csapat lelkesedését a nap első felében sem a portyázó szúnyogok serege, sem a szakadó eső nem törte meg, így a programot késő délutánba nyúlóan, sok pozitív visszajelzéssel és egy közös álláspont kialakításával, a szakmai viták után sikerült befejezni.
A néhány nappal későbbre ütemezett második terepi napra már a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén került sor a Tihanyi-félszigeten. Az itt bemutatott élőhelytípusokat – pannon molyhos tölgyes (91H0), pannon lejtősztyepp (6240), eutróf hinaras (3150) – a gazdag élővilágú Külső-tó partján és környékén jelölték ki a projekt szakértői. A felmérési munka az előző naphoz hasonló módon, a projekt számára kifejlesztett felmérési adatlapok tesztelésével zajlott.
A módszertan bemutatását reprezentáló élőhelytípusok mindegyike gazdag élővilágnak nyújt menedéket, köztük országosan védett vagy közösségi jelentőségű fajoknak is. A résztvevők nagy örömére számos gerinctelen fajt sikerült megfigyelni az egyes élőhelyeken, például a hazánkban védett szegélyes vidrapókot (Dolomedes fimbriatus) és lápi csalánt (Urtica kiovensis), valamint a védett és közösségi jelentőségű nagy szarvasbogarat (Lucanus cervus). Ezen kívül a hazánkban még stabil állományokkal rendelkező fajok is szép számmal képviseltették magukat. Az ártéri ligeterdőben az éticsigák sokasága mellett az óriás meztelencsiga; a gyepen egyenesszárnyúak és karolópókok, míg a lápi hínárnövényzet között piócák és számos édesvízi csigafajunk, például nagy tányércsiga (Planorbarius corneus) és nagy mocsárcsiga (Lymnaea stagnalis) került elő. A pannon molyhos tölgyes kabócáktól zengett és mindenhol üres bábbőrök tűntek fel a növényzeten. A pannon lejtősztyepp élőhelyen számos lepke-és virágbogár faj mutatkozott, köztük a sakktábla lepke (Melanargia galathea) és a kardos lepke (Iphiclides podalirius).
Az esemény őszi folytatásaként további, a szakmai közönségnek szóló terepi napokat tervez az Agrárminisztérium, ezúttal a hazai közösségi jelentőségű fajok vizsgálatára kifejlesztett módszertan bemutatására.