NATURA fejlesztési elem
A NATURA fejlesztési elem keretében összesen 1316 mintavételi ponton történt meg a közösségi jelentőségű élőhelyek szerkezet és funkció szerinti felmérése, természetességének meghatározása, valamint 28 000 hektár élőhelytérképezése készült el. Szintén megtörtént a gyepes és erdei élőhelytípusra a felülvizsgált mintavételi módszertan első változatának és a vizes élőhelyekre kidolgozott új módszertan terepi tesztelése.
ÖKOSZISZTÉMA-SZOLGÁLTATÁSOK fejlesztési elem
Az Ökoszisztéma-szolgáltatások fejlesztési elem keretében, adatintegrációs módszerrel készült Ökoszisztéma-alaptérkép – a projekt további értékelési és térképezési feladatainak megalapozásán túl – jó alapot szolgáltat az ország természeti állapotának jövőbeli értékeléséhez, elemzéséhez. A térkép segítséget nyújt olyan szakmai természetvédelmi feladatokhoz, mint a speciális élőhelyek felkutatása, vagy a közösségi jelentőségű élőhelyek védett területeken kívüli elterjedésének vizsgálata, a településrendezési tervek készítése során, vagy a hatósági ügyek döntés-előkészítési folyamataiban.
TÁJKARAKTER fejlesztési elem
A Tájkarakter fejlesztési elem keretében számos szakterület kutatói dolgoznak közösen az országos és helyi szintű tájkarakter kutatás végrehajtásán. 2018-2019 során a kutatási munka jórészt az országos szintre koncentrált, elsősorban (de nem kizárólag) a projekt Ökoszisztéma-szolgáltatások fejlesztési eleme keretében készült ökoszisztéma-alaptérképből kiindulva.
Többek között elkészült a tájkarakter-egységek országos térinformatikai adatbázisának első munkaverziója, amelyhez az országos tájkarakter-területek lehatárolását, leírását, a tájkarakter vizsgálatát segítő módszertani útmutató készült. Megtörtént a tájak országos, tájkarakter-alapú tipizálási rendszerének meghatározása. A különböző típusok térbeli lehatárolására épülő rendszerben a térbeli azonosítás alapjai a tájkarakter-alakító tényezők. E tényezők közül a kulcsjellemzők térképezéséhez olyan indikátorok is alkalmazásra kerültek, amelyek az egyes kulcsjellemzők térbeli eltéréseit reprezentálják és segítségükkel lehatárolhatók azok kombinációinak térbeli előfordulása (lehatároló indikátorok). Az indikátorokat különböző variációkban összesítve térképezhetőek az országban több helyen is előforduló kulcsjellemzők kombinációi, ezzel megalkotva a tájkarakter-típusokat. A tevékenység egyik meghatározó kutatási részeredménye, hogy a természeti indikátor mellett a felszínborítási jellemzők határozzák meg dominánsan a tájkaraktert. Egyes esetekben az antropogén jelleg is lényeges, a percepcionális jellemzők viszont magukban hordozzák a többi indikátorcsoport jelenlétéből következő eredményeket.
Többek között elkészült a tájkarakter-egységek országos térinformatikai adatbázisának első munkaverziója, amelyhez az országos tájkarakter-területek lehatárolását, leírását, a tájkarakter vizsgálatát segítő módszertani útmutató készült. Megtörtént a tájak országos, tájkarakter-alapú tipizálási rendszerének meghatározása. A különböző típusok térbeli lehatárolására épülő rendszerben a térbeli azonosítás alapjai a tájkarakter-alakító tényezők. E tényezők közül a kulcsjellemzők térképezéséhez olyan indikátorok is alkalmazásra kerültek, amelyek az egyes kulcsjellemzők térbeli eltéréseit reprezentálják és segítségükkel lehatárolhatók azok kombinációinak térbeli előfordulása (lehatároló indikátorok). Az indikátorokat különböző variációkban összesítve térképezhetőek az országban több helyen is előforduló kulcsjellemzők kombinációi, ezzel megalkotva a tájkarakter-típusokat. A tevékenység egyik meghatározó kutatási részeredménye, hogy a természeti indikátor mellett a felszínborítási jellemzők határozzák meg dominánsan a tájkaraktert. Egyes esetekben az antropogén jelleg is lényeges, a percepcionális jellemzők viszont magukban hordozzák a többi indikátorcsoport jelenlétéből következő eredményeket.
Az országos szintű módszertant helyi szinten is „tesztelik” a kutatók, négy kiválasztott mintaterületen terepi felvételezéssel és a helyi közösségek bevonásával készítik elő a helyi-térségi szintű tájkarakter területek lehatárolását. A két lépték más-más módszereket kíván meg, ezek során folyamatosan történnek a visszacsatolások, finomhangolások.
Az egyes tevékenységek lezárása nem történik meg a kutatás közben, az előállított térinformatikai adatállományok, mintatérképek, módszertani tanulmányok köztes részeredménynek minősülnek, a projekt későbbi szakaszában lesznek nyilvánosan elérhetőek.
ZÖLDINFRASTRUKTÚRA fejlesztési elem
A kutatók a projekt Ökoszisztéma-szolgáltatások fejlesztési eleme keretében nyilvánosságra hozott ökoszisztéma-alaptérkép és annak kapcsolódó rétegei segítségével, hosszas adatgyűjtést követően kidolgozták a zöldinfrastruktúra országos szintű digitális térképi adatbázisának munkaverzióját. Ehhez szükség volt a zöldinfrastruktúra országos szintű kategóriarendszerének megalkotására, tipizálására. A településszegély és a zöldinfrastruktúra összefüggéseinek feltárása már lezajlott, továbbá megkezdődött a kül- és belterületi zöldinfrastruktúra-kapcsolati rendszer vizsgálatára és értékelésére alkalmas módszertan kidolgozása is.
Az országos léptékű munkával párhuzamosan – lényegéből fakadóan eltérő módszertannal, az automatizált térinformatikai módszerek mellett terepi felmérésekre és manuális módszerekre támaszkodva – elindult a helyi szintű, több mintaterületet érintő zöldinfrastruktúra-felmérés, kategorizálás és állapotértékelés is.
A restaurációs és fejlesztési munkafázisok keretében a kutatók megkezdték az országos zöldinfrastruktúra állapotértékelésére szolgáló módszertan kidolgozását is (felhasználva az ökoszisztéma-szolgáltatások állapotértékelésének projekten belüli részeredményeit), elérhetőség-elemzést hajtottak végre, valamint előzetes módszertani javaslatot adtak az összekapcsoltság javítására, felmérésének modellezésére (konnektivitás-elemzés).
A munkaverziók köztes kutatási részeredménynek minősülnek, nyilvánossá tételük a projekt későbbi fázisában várható.
