Nagy előrelépés örökségünk, a magyarországi tájak és természeti tőkénk, a zöldinfrastruktúra felmérésében. Öt éves munka jelentős szakmai eredményeiről számoltak be a projektben résztvevő partnerek a Tájkarakter és a Zöldinfrastruktúra országos kutatás online konferenciáján, amelyet az Agrárminisztérium 2021. június 10-én rendezett meg.
A cikk forrása: Lechner Tudásközpont
Az Agrárminisztérium, illetve jogelődje, a Földművelésügyi Minisztérium 2016-ban átfogó országos programot indított a közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 hazai szintű megvalósítását szolgáló vizsgálatok elvégzésére. A cél az volt, hogy a kutatási eredmények tudományos igényességgel kialakított alapot biztosítsanak az ökoszisztéma állapotának változását előidéző, különböző léptékű döntések meghozatalához, a biológiai sokféleség rendszerszintű megerősítéséhez. A program Tájkarakter és Zöldinfrastruktúra fejlesztési elemeiben a konzorciumvezető Agrárminisztérium mellett részt vett a Lechner Tudásközpont, az Ormos Imre Alapítvány, az Ökológiai Kutatóközpont, a Tájműhely Kft. és a Meridián Alapítvány is.
Az eredményismertető konferencia résztvevőit Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára köszöntötte. Az elvégzett komplex és nagyívű munka volumenének érzékeltetésére elmondta, hogy a projekt eredményeként eddig több ezer oldalnyi szakmai tanulmány és több száz térkép készült. Bár a program sikeresen lezajlott és formálisan lezárul, a munka nem ér véget, hanem egy következő KEHOP projekt foglalkozik majd az eredmények továbbfejlesztésével, tervezési és közigazgatási alkalmazási lehetőségeivel.
| A Természeti és táji értékek táji léptékű megőrzésének stratégiai megalapozása elnevezésű, vagy röviden Tájkarakter fejlesztési elem célja, hogy az országos és helyi szintű tájkarakter-egységek lehatárolása és leírása, valamint a tájkarakter vizsgálatát segítő módszertan révén megteremtse a hazai tájak változásának hosszú távú, országos léptékű nyomon követéséhez és szabályozásához szükséges egységes kereteket. Az utóbbi évtizedekben ugyanis a tájak arculatának változása hazai és nemzetközi szinten egyaránt felgyorsult, ráadásul a változás sok esetben nem környezettudatos, nem igazodik a tájak terhelhetőségéhez, karakteréhez, és az államigazgatás hagyományos jogi eszközeivel sem koordinálható. |
A tájkarakter alapú tájosztályozási rendszer része a hagyományos természetföldrajzi, ökológiai, valamint az épített környezet jellemzőit feldolgozó materiális alapú tájtipizálás, de ugyanúgy része a percepcionális, esztétikai elemzés is – hangsúlyozta az országos tájkarakter-kutatás kereteit és főbb eredményeit bemutató nyitó előadásában dr. Konkoly-Gyuró Éva, a Tájműhely Kft. ügyvezetője, a Tájkarakter fejlesztési elem kutatásvezetője. Az országos Tájkarakter Tudástár tartalmát és felépítését Csőszi Mónika, a Lechner Tudásközpont vezető térségi tervezője ismertette. Ahogy elmondta, a hosszú távú cél az, hogy a Tudástár – az angliai példához hasonlóan – mindenki számára elérhető online tartalom legyen, amely a közigazgatási döntésekben is támpontot jelenthet.
A helyi szintű tájkarakter-egységek azonosítása és leírása egy példájaként Dr. Jombach Sándor – az Ormos Imre Alapítvány képviseletében – a Gerecse mintaterületet mutatta be. Négy sajátos, egyedi tájkarakter-területet különítettek el, amelyeket külön egységekként kezeltek. A munka során a helyben lakókkal, helyi döntéshozókkal is felvették a kapcsolatot, kérdőíves felmérést végeztek, műhelybeszélgetéseket tartottak. Elemezték a statisztikai és térképi adatokat, felhasználták többek között a Lechner Tudásközpontban a projekt részeként készült ökoszisztéma-alaptérképet, archív és mai fotókat hasonlítottak össze a Fortepan és a fentrol.hu felvételei alapján, terepi felméréseket végeztek.
Hogyan tovább, hogyan lehet majd a kutatási eredményeket hasznosítani? – tette fel a kérdést előadásában Kincses Krisztina, az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályának részéről, aki a tájkarakter-rendszer jövőképéről beszélt.
| A hazai zöldinfrastruktúra megőrzését és fejlesztését megalapozó stratégiai keretek meghatározása elnevezésű, vagy röviden Zöldinfrastruktúra fejlesztési elem eredményeképpen megvalósuló zöldinfrastruktúra-rendszer nem csupán a természetvédelmi ágazat tervezési, kezelési rendszere lesz, hanem ágazatokon átnyúló, horizontális intézkedéscsomagként szolgálja a biodiverzitás stratégia kiteljesedését. Az élőhelyek, a zöldfelületek hálózatának fejlesztése, az összekapcsoltságuk növelése, és mindezeknek a klímaváltozással kapcsolatos pozitív hozadéka a rendszerszemléletű, holisztikus tervezési keretrendszeren keresztül a közösségfejlesztésre, az oktatásra, a helyi identitástudat erősítésére is hatással lesz, ezenkívül szerepet játszik többek között az egészséges környezet megteremtésében, rekreációs lehetőségek létrehozásában, az alternatív energiahasznosításban, a fenntartható és minőségcentrikus élelmiszertermelésben is. |
A rendezvény délutáni részét a Zöldinfrastruktúra fejlesztési elem céljai című előadásával Tar Gyula, az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályának munkatársa nyitotta meg.
Rámutatott, hogy a zöldinfrastruktúra ma már „mainstream” fogalmát tulajdonképpen Ebenezer Howard munkásságáig, a 19-20. század fordulójáig vezethetjük vissza, ugyanakkor a közelmúltban megszületett „okos város” fogalommal is kimutathatók kapcsolódásai. A zöldinfrastruktúra-kutatás kereteiről, eredményeiről Csőszi Mónika, a Lechner Tudásközpont vezető térségi tervezője beszélt Dr. Kollányi Lászlóval, az Ormos Imre Alapítvány munkatársával közösen készített előadásában, amiből a hallgatóság azt is megtudhatta, miért fontos, hogy a zöldinfrastruktúra megőrzése és fejlesztése ágazatokon átnyúló közös és azonosan értelmezett célkitűzéssé váljon, és hogy ehhez milyen módszertani és térképi eredményekkel járult hozzá a kutatás.
A zöldinfrastruktúra-értékelés eredményeként kiderült, hogy az ország nagy részén alacsony értéket mutat az ökológiai állapot, az ökoszisztémák összekapcsoltsága és az ökoszisztéma-szolgáltatás szintje, de majdnem 7 millió hektárnyi terület potenciálisan alkalmas lenne a zöldinfrastruktúra-fejlesztésre – hívta fel a figyelmet Vaszócsik Vilja, a Lechner Tudásközpont vezető térségi tervezője. Dr. Török Katalin, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa pedig azt hangsúlyozta az országos zöldinfrastruktúra-hálózat alapállapot-értékeléséről és a zöldinfrastruktúra-fejlesztés lehetséges célterületeiről szóló előadásában, hogy az ökológiai állapotnak kiemelt jelentősége van, ha ez javul, akkor javul a konnektivitás és az ökoszisztéma-szolgáltatás is. Az az élőhely is értékes, ami a városon belül van, de a mesterséges környezetben található ökoszisztéma más skálán, más módszerek alapján értékelhető, mint a természetes környezetben lévő – hangzott el Báthoryné Dr. Nagy Ildikó Réka, az Ormos Imre Alapítvány képviseletében megtartott előadásában.
A konferencián elhangzott előadások alább tekinthetők meg:
A TÁJKARAKTER FEJLESZTÉSI ELEM EREDMÉNYEI
Az országos tájkarakter-kutatás keretei és főbb eredményei – Dr. Konkoly-Gyuró Éva, Tájműhely Kft.
Az országos Tájkarakter Tudástár tartalma és felépítése – Csőszi Mónika, Lechner Tudásközpont
A ZÖLDINFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI ELEM EREDMÉNYEI
Országos zöldinfrastruktúra-tervezés megalapozása – Vaszócsik Vilja, Lechner Tudásközpont
Térképes ábrák forrásai:
Konkoly-Gyuró É. – Vaszócsik V.– Sain M. – Csorba P. – Csőszi M: 2021. Tájkarakter-elemzés Magyarországon. Szakmai összefoglaló és módszertani útmutató. Agrárminisztérium. Budapest.
Csőszi Mónika, Vaszócsik Vilja, Török Katalin, Kollányi László, Schneller Krisztián, Teleki Mónika, Bánhidai András, Kiss Dániel, Konkoly-Gyuró Éva, Jáger Katalin, Csecserits Anikó, Szitár Katalin, (2021): A zöldinfrastruktúra megőrzését és fejlesztését biztosító stratégiai keretek és fejlesztési célok, prioritások meghatározása, országos szintű alkalmazása. Jelentés. Agrárminisztérium, Budapest 2021.
A cikk forrása: Lechner Tudásközpont