A természetvédelem országos programjának TÁJKARAKTER fejlesztési elemén belül megkezdődik a munka négy mintaterületen. A szakértői tájfelmérés és a tájtörténeti elemzés mellett online kérdőívezésre és lakossági műhelymunkák sorozatára kerül sor a helyi nézőpontok megismerése és a tájjal kapcsolatos diskurzus beindítása érdekében.
2017-2020 között zajlik az az országos kutatás, amely célul tűzte ki tájaink karakterének feltérképezését és bemutatását, majd erre épülően olyan célok megfogalmazását, amelyek a tájak értékeinek védelmét, rehabilitációját és fejlesztését szolgálja.
A tájkarakter az az egyedi, sajátos arculat, ami a tájakat megkülönböztethetővé, jellegzetessé teszi, amelyben tükröződik a biológiai és a kulturális sokféleség is. A tájra vonatkozó ismeretek bővítése sürgető feladat, mert a hagyományos tájhasználat, a táj értékvesztő átalakulása hazánkban is egyre nagyobb méreteket ölt. Ez a tájak egyedi arculatának elvesztéséhez, a biológiai és kulturális sokféleség csökkenéséhez, és a táj egészének leromlásához vezet. A megfelelő szintű beavatkozáshoz nélkülözhetetlen a táj pontosabb ismerete, természeti tőkénk és a tájhoz kapcsolódó kulturális örökségünk feltérképezése és az azzal kapcsolatos tudás fejlesztése.
A projekt keretében elkészülő hazai tájkarakter-elemzés amellett, hogy eleget tesz az Európai Tájegyezményben, valamint a biológiai sokféleség megőrzéséről szóló hazai stratégiában szereplő kötelezettségeknek, segít abban, hogy a tájban zajló folyamatok ne okozzanak értékvesztést a táj karakterében. A 2018-2019. év során az elemzés országos térinformatikai módszertanának kidolgozása volt a fő feladat, amelynek során meghatároztuk, hogy mely adatokra támaszkodva, milyen módszerekkel határoljuk le a hazai tájkarakter-típusokat.
A projektnek ugyanakkor fontos hosszú távú célja az is, hogy formálja a tájjal kapcsolatos gondolkodás- módot, felkeltse az érdeklődést, a felelős tenniakarást a tájjal, tájképpel kapcsolatos ügyekben helyi szinten. Ahogy a természetvédelem, úgy a táj védelme sem valósítható meg a helyi emberek, közösségek hozzájárulása nélkül. Az országos szintű elemzést a 2020-as év során ezért kiegészíti a helyi szintű, a lakosság és a helyi érintettek bevonásán alapuló mintaterületi kutatás.
A projektnek ugyanakkor fontos hosszú távú célja az is, hogy formálja a tájjal kapcsolatos gondolkodás- módot, felkeltse az érdeklődést, a felelős tenniakarást a tájjal, tájképpel kapcsolatos ügyekben helyi szinten. Ahogy a természetvédelem, úgy a táj védelme sem valósítható meg a helyi emberek, közösségek hozzájárulása nélkül. Az országos szintű elemzést a 2020-as év során ezért kiegészíti a helyi szintű, a lakosság és a helyi érintettek bevonásán alapuló mintaterületi kutatás.
A mintaterületi feladatok elsődleges célja annak közös feltárása, hogy a helyben élők, ott dolgozók miként látják az őket körülvevő tájat, a táj karakterét, milyen kötődésük van a tájhoz, mit tartanak értéknek vagy éppen problémának, látnak-e aggasztó vagy éppen üdvözlendő változásokat az őket körülvevő tájjal kapcsolatban.
A projektben 4 mintaterületet választottunk ki, ezek a Gerecsében, Sopron és a Fertő-tó térségében, a Tápió-mentén, illetve a Tiszazugban találhatók. Ezzel mintegy 50 település lakóit, a tájjal kapcsolatos foglalkozások képviselőit tudjuk megszólítani.
A projektben 4 mintaterületet választottunk ki, ezek a Gerecsében, Sopron és a Fertő-tó térségében, a Tápió-mentén, illetve a Tiszazugban találhatók. Ezzel mintegy 50 település lakóit, a tájjal kapcsolatos foglalkozások képviselőit tudjuk megszólítani.
A mintaterületi kutatás során a szakértői tájfelmérés és a tájtörténeti elemzés mellett online kérdőívezést és lakossági műhelymunkák sorozatát folytatjuk le a helyi nézőpontok megismerése és a tájjal kapcsolatos diskurzus beindítása érdekében.