Az ökoszisztéma-szolgáltatások vizsgálata

Az ökoszisztémák állapota világszerte, így Magyarországon is romló tendenciát mutat, ami alapvető szolgáltatásaik gyengüléséhez vezet. Az EU Biodiverzitás Stratégiája (2030) és a Természet-helyreállítási Rendelet kiemelt célja az ökoszisztémák helyreállítása és a zöld infrastruktúra fejlesztése. Magyarországon a NÖSZTÉP projekt (2016–2022) elsőként mérte fel országos léptékben az ökoszisztémák szolgáltatásait, jelenleg pedig a felülvizsgált, részletesebb értékelések zajlanak új adatforrások bevonásával.

A kutatás hozzájárul a szakpolitikai és területhasználati döntések megalapozásához, a zöldinfrastruktúra-fejlesztések támogatásához, valamint a biodiverzitás- és klímavédelmi célok eléréséhez.

Vizsgált ökoszisztéma-szolgáltatások:

• Élelmiszer-termelés: a természet és a humán input arányának vizsgálata a terményekben megjelenő energia előállításában.
• Éghajlat- és mikroklíma-szabályozás: ökoszisztémák üvegházgáz-mérlegre és  mikroklíma-szabályozásra gyakorolt hatásának vizsgálata.
• Városi ökoszisztéma-szolgáltatások: zöldfelületek szerepének feltárása a mikroklíma-szabályozásban, csapadékvíz-megtartásban és légszennyezés mérséklésében.
• Pollináció: vadméhek beporzási potenciáljának terepi felmérések és modellek segítségével történő pontosítása.
• Dombvidéki árvízkockázat-csökkentés, eróziómérséklés: hidrológiai modellezés a vízgazdálkodási beavatkozások támogatására.
• Inváziós fajok elleni ellenálló képesség: természetközeli élőhelyek szerepének vizsgálata az inváziós növények terjedésének mérséklésében.
• Tájfajták és kulturális értékek: régi magyar gyümölcsfajták dokumentálása és megőrzési javaslatok kidolgozása.
• Rekreáció: természetjárás országos szintű értékelése a turizmus és jóllét szempontjából.

Fókuszterületi vizsgálatok – célok, módszerek, hatások

1. Vízmegtartás

A Tisza-völgy síkvidéki területein a felborult vízmérleg helyreállítása a cél olyan vízmegtartáson alapuló stratégiák megalkotásával, amelyek hozzájárulnak az ökoszisztéma-szolgáltatások helyreállításához és hosszú távú fenntartásához. A módszer hidrológiai, talajtani, ökológiai, közgazdasági és társadalomtudományi elemzések szintézisére épül, amely magában foglalja a víztározási kapacitások feltárását, talajvízháztartási modellezést, területhasználati forgatókönyvek kidolgozását és az ökoszisztéma-szolgáltatás változások vizsgálatát.

2. Talaj, mint élő rendszer

A talaj ökoszisztéma-szolgáltatásainak (szervesanyag-lebontás és szénmegkötés) értékeléséhez szükséges biológiai állapotjellemző indikátorok fejlesztése valósul meg. A módszer mintaterületi adatok elemzésére és szintézisére épül, amelyek talajfizikai, -kémiai és -biológiai paramétereket (pl. mezofauna diverzitás, mikrobiális közösségek, glomalintartalom) vizsgálnak archív adatbázisok, monitoring hálózatok, tartamkísérletek bevonásával. Módszertani fejlesztés, útmutató készül a cél és helyspecifikus talajegészség indikátorokhoz.

3. Humánegészség és a természeti állapot összefüggései

Az ökoszisztémák állapota és a humán egészség közötti kapcsolatokat tárjuk fel. A módszer országos és városi szintű ökoszisztéma- és egészségadatok gyűjtésére, térinformatikai és statisztikai elemzésére, valamint szakértői indikátorok kiválasztására és modellezésére épül, különös tekintettel a hőstresszre, légszennyezésre és zöldinfrastruktúrára. Várható eredményként az egyes betegségek és a környezeti állapot közötti összefüggések feltárása, előrejelző modellek és módszertani fejlesztések születnek, amelyek lehetővé teszik az ökoszisztémák jó állapota egészségre gyakorolt gazdasági értékének becslését.