Az ÖSZ-ZI projekt kezdeti szakaszának munkálatai
Célkeresztben a projekt tématerületei
Az ÖSZ-ZI projekt kezdeti szakaszának munkálatai
Szerző: ÉKFM
2026.11.19
Az „Megújuló adatokra támaszkodó, ökoszisztéma-szolgáltatás alapú zöldinfrastruktúra-fejlesztések stratégiai tervezésének megalapozása” című, KEHOP_PLUSZ-3.2.2-24-2024-00002 azonosítószámú, röviden ÖSZ-ZI projekt 2025. január elején kezdődött meg. A projekt szakmai alapjait első lépcsőben 2020-2022 között dolgozták ki, majd a szakmai tartalom aktualizálására és véglegesítésére 2024. során és 2025. első félévében a Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) Irányító Hatósággal történt, többkörös intenzív egyeztetés eredményeként került sor. A Támogatói Szerződés aláírására 2025 júliusában került sor és ezt követően indult be az intenzív szakmai munka.
A szerteágazó tevékenységek rendszerezése érdekében a partnerek a projektben kialakított tématerületeknek megfelelő szakmai munkacsoportokat hoztak létre. A projektpartnerek, a résztvevő munkatársak és a bevont szakértők munkájának koordinálása kulcsfontosságú tényező. A szakmai koordinációt végző munkacsoport feladata, hogy a különböző tématerületek szakértői egyértelmű információkkal rendelkezzenek a projekt céljairól, az elvárt eredményekről, a munkacsoportok kapcsolatairól és az előrehaladásról annak érdekében, hogy a projekt egy egészként tudjon működni és a tématerületek ténylegesen ütemezetten tudjanak egymásra épülni.

Ábra: Az ÖSZ-ZI projekt fő tématerületei
A projekt fő tématerületei és munkacsoportjai szoros együttműködésben végzik az elemzéseket. Több esetben a projektben az egyik tématerületen keletkezett eredmények bemenetet képeznek más tématerületek tevékenységéhez. A feladatok egymásra épülnek, az egyes tématerületek felhasználják, beépítik a keletkezett eredményeket és térképeket.
A projekt kiemelt céljai közé tartozik a döntés-támogatás és ágazati integráció. Célunk, hogy az érintett/érdekelt szakterületek (pl. természetvédelem, agrárium, terület- és településfejlesztés) tervezési és döntéshozatali folyamataiba beépülhessenek az ökoszisztémák állapotának és az ökoszisztéma-szolgáltatásoknak a megőrzése és helyreállítása, valamint a zöldinfrastruktúra-fejlesztés szempontjai, amelyhez térképek, módszertani útmutatók elkészítése és adatszolgáltatások kialakítása révén kívánunk hozzájárulni.
A projekt egyik alappillérét a térképezési feladatok adják. Ez egyrészt az ökoszisztémák azonosítását, azok területi elhelyezkedésének és állapotának megjelenítését jelenti, másrészt pedig azt a törekvést, hogy minden ökoszisztéma-szolgáltatás értékeléséhez és a zöldinfrastruktúra fejlesztéshez kapcsolódó eredményt térbelileg leírható módon, térképen megjeleníthető formában állítsunk elő. Így magas hozzáadott értékkel bíró, egymást kiegészítő és ezáltal számos szakterület által jól hasznosítható, kombinálható eredmény keletkezik, mely társadalmi szinten is jól kommunikálható.
Az ágazati integráció keretében a módszertani javaslatok kidolgozása mellett elengedhetetlen a tematikus adatszolgáltatás kereteinek kialakítása, így tudjuk a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjait integrálni a kulcságazatok döntéshozatali rendszerébe.
A projekt keretében elkészülő új, 2023. évi adatokon alapuló Ökoszisztéma-alaptérkép mindenki számára térítésmentesen elérhető lesz. A korábbi, előzményprojektben készült alaptérkép felhasználása is sokrétű, a visszajelzések alapján a természetvédelmi szakmai munka mellett kutatási elemzésekben, egyetemi és középiskolai oktatásban és a településtervezésben is felhasználták.
Az ökoszisztémák állapotának értékelése is sok szakterület és a nagyközönség számára is érdekes lehet. Milyen szempontok kerülhetnek a fókuszba, ha szeretnénk megállapítani egy terület ökoszisztémájának állapotát? Mit vegyünk figyelembe, ha kíváncsiak vagyunk, ha értékelni szeretnénk egy erdő vagy gyep jó ökológiai állapotát? Hol találhatók a jó ökológiai állapotú ökoszisztémák?
Az ÖSZ-ZI projekt keretein belül vizsgált ökoszisztéma-szolgáltatások a következők: élelmiszer-termelés, éghajlat- és mikroklíma-szabályozás, városi ökoszisztéma-szolgáltatások, pollináció, dombvidéki árvízkockázat-csökkentés és eróziómérséklés, inváziós fajok elleni ellenálló képesség, tájfajták és a gyalogos természetjárás.

Fotó: László Lilla
A projektben fókuszterületnek nevezzük azokat a folyamatokat, jelenségeket vagy szükséges paradigmaváltást, melyek több ökoszisztéma-szolgáltatást, vagy hatótényezőt is befolyásolnak, illetve a jólléti dimenziókat érintik (egészség).
Vizsgált fókuszterületek:
• Vízmegtartás (Tisza-völgy): hidrológiai, ökológiai és socio-ökonómiai alapú vízgazdálkodási stratégiák kidolgozása.
• Talaj mint élő rendszer: biológiai indikátorok fejlesztése a talajfunkciók és a szénmegkötés értékelésére.
• Humánegészség kapcsolata a környezettel: az ökoszisztémák állapota és a humán egészség közötti kapcsolat feltárása.
A zöldinfrastruktúra ökológiai állapotának és térbeli kapcsolatainak javítása körültekintő tervezést kíván, amelynek során választ kell tudni adni arra a kérdésre, hogy a zöldinfrastruktúra állapotának javítása érdekében elsődlegesen hol kell a leginkább beavatkozni, illetve a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása érdekében, a különböző szakterületi szempontok és a realitások figyelembe vételével hogyan érdemes mindezt megtenni. A projektben ennek módszertanát és e szempontokat támogató országos zöldinfrastruktúra fejlesztési tervet dolgozunk ki.
A települések városias beépítésű területein az életminőség javításának kiemelt eszközei a zöldfelületek: parkok, zöldfolyosók, ligetek. Annak érdekében, hogy e zöld oázisok a lehető legtöbb előnyt nyújtsák a városok élhetősége szempontjából, szükséges az ökológiai állapotuk, összekapcsoltságuk, biodiverzitásuk megőrzése és fejlesztése.
A tervezett tevékenységek fontos elemét képezi a kidolgozott országos és urbánus (városi) zöldinfrastruktúra tervezési eszközök összehangolt alkalmazásának tesztelése területi mintaprojektek keretében.
Az ökoszisztémák és a hozzájuk kötődő ökoszisztéma-szolgáltatások időbeli változásáról, és arról, hogy a különböző jövőkép szcenáriók megvalósulása esetén milyen változások várhatók a szolgáltatások mennyiségében és minőségében, a projektben kidolgozott jövőkép-elemzések segítségével kaphatunk információt.
A projekt tevékenységéről
a következő menüpontban olvashat részletesebben: https://termeszetem.hu/hu/projekt/tevekenysegeink

Fotó: Takács András Attila